Az elmúlt évben az életbiztosítási termékek díjbevételei, részben a kamatadó hatására, szárnyra kaptak. Igaz a piacnak ezen részét, a unit-linked konstrukciók, ezek között is az egyszeri díjas termékek emelték a magasba. Azonban egyre jobban előtérbe kerülnek a kockázati biztosítások is. Ez egyrészt köszönhető a lakáshitelek felfutásának, másrészt a cégek is kezdik felismerni a vezetői javadalmazás ezen formáját. Bár alapvetően még mindig inkább az autónkat biztosítjuk, mintsem a saját életünket.

Szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az életbiztosítási ág tavalyi teljesítménye (megelőzte a nem életbiztosítási ág díjbevételét) csak a kamatadó bevezetése miatti vásárlásoknak volt köszönhető, vagy egy tartós folyamat első lépése volt.

Az első negyedéves adatok alapján az életbiztosítási ág díjbevétel növekedése tovább folytatódik, de a nem-élet üzletág alatt marad. Természetesen az első negyedéves adatokból nehezen lehet egyértelmű következtetéseket levonni az év végére vonatkozóan, ugyanis leginkább az év utolsó hónapjai azok, mikor az egyszeri díjas konstrukciók lendítenek egyet az üzletág díjbevételein.

A növekedésnek még mindenképpen teret enged az a tény, hogy hazánkban az átlagos kockázati biztosításra költött összeg 3 ezer forint, míg vegyes életbiztosításokra átlagosan 10 ezer forintot költenek az ügyfelek. Ez az arány még mindig messze elmarad az uniós átlagtól.

Míg tavaly a unit-linked termékek díjbevétele év/év alapon 76(!) százalékkal nőtt, addig a kockázati biztosításoké 7,3 százalékkal. Ennek a szerény növekedésnek az oka abban keresendő, hogy sokan felesleges pénzkidobásnak ítélik meg a halálesetre szóló biztosítás megvásárlását.

Maga a termék úgy működik, hogy csak abban az esetben teljesít a biztosító, ha a futamidő alatt a biztosított elhalálozik. Amennyiben a futamidő alatt nem következik be a biztosítási esemény, akkor a biztosító nem teljesít.

Ez a fajta életbiztosítási konstrukció leginkább a casco konstrukciókhoz hasonlítható, a nem-élet üzletágban lévő termékek közül (az is csak akkor "fizet" ha bekövetkezik a káresemény). A különbség csak az, hogy míg egy casco-ra sokan hajlandóak havonta több tízezer forintot áldozni, addig egy életbiztosításra sajnálják a pénzt ("úgysem fizet semmit"- gondolják sokan).

Pedig nagyon is van létjogosultsága az effajta konstrukcióknak. A hazai társaságok közül sokan termékfejlesztésekkel és újabb módozatokkal kívánják felkelteni az érdeklődést.

Alapvetően azonban nem a termékekkel, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokkal van a probléma, hanem inkább a fogyasztók felfogásával. A kockázati biztosításokat nem szabad teljes egészében összehasonlítani más életbiztosítási terméke, ugyanis ebben az esetben nem egy megtakarítási, illetve befektetési programról van szó.

Sokkal inkább arról, hogy egy relatív kisebb összeggel, fedezhetjük családunk kiadásit, ha esetleg velünk történne valami.

Egy kockázati életbiztosítást kiegészítő biztosításként alkalmazhatunk befektetési biztosításaink mellé (mivel azok kockázati része eléggé marginális, egy hirtelen bekövetkező tragédia esetén, nem árt, ha némi pótfedezettel rendelkezünk). Valamint kihasználhatjuk a kapcsolódó adókedvezményeket is.