Biztosítás klub

Biztosítás klub hírei

Mit tegyünk, ha baleset részesei vagyunk?

Egy esetleges baleset után gépjárművünkből kiszállva, a károk felmérése után az első gondolat, ami átvillan a fejünkön az az, hogy vajon a keletkezett kárunkat meg fogja-e téríteni a biztosító, és már akkor azon kezdünk el aggódni, hogy mennyi időt, energiát, és persze pénzt kell majd feláldoznunk.

Ha káresemény merülne fel, és minden érintett rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, akkor az Európai baleseti kárjelentő lapot (kék-sárga) minden esetben ki kell tölteni. A kitöltésnél ügyelni kell az adatok pontosságára, hiszen ez nagyban megkönnyítheti a további intézkedést, gyorsíthatja az eljárást. Mindig legyen az autónkban kék-sárga baleseti bejelentő lap, amennyiben elfogyott, úgy a felelősségbiztosítónknál szerezhetünk be díjmentesen ilyen nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy a bejelentőt minden esetben töltse ki. Előfordulhat ugyanis, hogy a másik fél meggondolja magát, és másként adja elő a történteket, mint ahogy valóban történt, vagy mint amiben megállapodtak. Ez a későbbiekben gátolhatja a kárrendezést.

A baleseti bejelentő kitöltésekor nem szükséges, hogy a felek megegyezzenek, vagy hogy ugyanúgy lássák a történteket, a bejelentő ellentétes kárleírásokat is tartalmazhat. Javasoljuk, hogy ebben az esetben, vagyis ha a másik fél véleménye lényegesen eltér az Önétől, hívják ki a rendőrséget.
Két jármű összeütközése esetén 1 darab baleseti bejelentőt, három jármű összeütközése esetén 2 darab bejelentőt kell kitölteni és így tovább. Tehát mindig eggyel kevesebb baleseti bejelentőt kell kitölteni, mint ahány gépjármű a balesetben részt vett. Fontos tudni, hogy több jármű összeütközése esetén is minden baleseti bejelentőn az eredeti - a balesetet okozó - károkozót kell feltüntetni.

Minden esetben ellenőrizze, hogy az összes érintett fél aláírta-e a baleseti bejelentőt és jól rajzolták-e le a baleseti szituációt. Figyeljen arra is, hogy a példányok szétválasztása után már nem módosíthatja az adatokat.

Amennyiben a károkozó rendelkezik kötelező felelősség biztosítással, és a fentiek szerint járunk el, akkor egy kicsit nyugodtabbak lehetünk afelől, hogy kárunk előbb vagy utóbb megtérül. De mi van akkor, ha a károkozó ismeretlen vagy nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással? Ilyenkor a kárkifizetés az úgy nevezett Kártalanítási Számláról történik, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezel. Az ilyen kifizetések fedezetét a kötelező felelősségbiztosítás díjában az autósok teremtik meg. A kötelező felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók ugyanis erre a célra felelősségbiztosítási díjbevételük egy meghatározott hányadát kötelesek a Kártalanítási Számla részére befizetni. A felelősségbiztosítási rendelet szerint a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. Amennyiben tehát a károkozó üzemben tartó ismert, a Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége a személyi sérülésen túl az úgynevezett töréskárokra, és más egyéb kárelemekre is kiterjed, vagyis gyakorlatilag teljes kártérítésre köteles. Más kérdés, hogy ilyenkor behajthatja a tényleges károkozón a helyette kifizetett kártérítést.

Ha a károkozó üzemben tartó ismeretlen, akkor már más a helyzet. A jogszabály szerint a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. A kivételek folytán tehát gyakorlatilag elsősorban a személyi sérüléses károk maradnak, amit ismeretlen üzembentartó által okozott károknál a Kártalanítási Számla térít. Azonban július elsejétől a kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet a károsult javára enyhít a fent említett szabályokon. A jogszabály értelmében ugyanis, a halálesettel, vagy súlyos személyi sérüléssel járó baleseteknél nemcsak a személyi sérüléshez fűződő károkat (gondoljunk itt a kórházi költségekre is), hanem a gépjárműkárokat is a Kártalanítási Számla fedezi. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak a halálesettel, illetve súlyos testi sérüléssel járó balesetekre vonatkozna.

Persze ha mind a károkozó, mind a károsult rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítással, és a fentiek szerint járnak el, a kárrendezés során akkor is lehetnek fennakadások. Fontos tudni, hogy a biztosítók bizonyos - a szerződésben meghatározott - esetekben nem kötelesek a károsult számára a kárt megtéríteni. Ezeket az eseteket az 190/2004 (VI. 8.) Korm. rendelet részletesen felsorolja.

Sajnos a rendelet által felsorolt eseteken kívül is lehetnek olyan körülmények, amelyek megnehezítik, hogy jogos kárigényünket érvényesíteni tudjuk. Az alábbi példával ezt kívánjuk szemléltetni:

Történetünk szereplője (nevezzük a továbbiakban Kovács Úrnak), az útviszonyoknak megfelelően, a sebességi korlátokat, ill. a KRESZ egyéb szabályait figyelembe véve szabályosan közlekedett személyautójával, mikor az út jobb oldalán lévő parkolóból egy másik gépkocsi oldalról belehajtott. A károkozó személygépkocsi vezetője a balesetért a felelősségét a helyszínen elismerte, és kérte, hogy Kovács Úr a kárát a felelősségbiztosítójával rendezze. A felelősségbiztosító a kárfelmérés után egy méltánytalanul alacsony összegű javítási költséget határozott meg, majd később Kovács Úr kárigényét "a balesetnek a kárleírás szerinti bekövetkezése műszakilag nem azonosítható" hivatkozással elutasította. Kovács Úr - bízva az igazság erejében - ennek ellenére megjavíttatta gépkocsiját. A javítási költség megfizetésétől azonban a kötelező felelősségbiztosító továbbra is elzárkózott.

Kovács Úr ekkor kereste fel a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítót, amelynek ügyfele volt. A D.A.S. ekkor Kovács Úr megbízásából a Bírósághoz fordult és fizetési meghagyás kibocsátását kérte. A Bíróság a tények ismeretében kötelezte a károkozó felelősségbiztosítóját, hogy a számlával igazolt költségeknek, illetve a károkozás napjától az ítélet kihirdetéséig esedékes kamatainak, valamint a perköltségeknek megtérítésére.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokkal kapcsolatos érdekvédelmi esetek, mint szerződésen kívül okozott kár, a kártérítési jogvédelem tárgykörébe tartoznak.

A D.A.S. Magyarország egyetlen jogvédelmi specialistájaként jogvédelmi biztosításai keretein belül kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos ügyekben is képviseli ügyfelei érdekeit peres, illetve peren kívüli eljárásokban az érdekképviselet költségeinek teljes átvállalása mellett. További információ a jogvédelemről a www.das.hu weboldalon!

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 14 éve

Minden helyes kedves Zoltán :)

A DAS-t én is ismerem, ugyan nem dolgozom nekik, bármennyire :))) is kapacitáltak, azonban Nyugat - Európában a kötelező biztosítással körülbelül megegyező az éves vagy félhavi díj, melyet nem is fizethetne havonta, vagy háromhavonta ... így a DAS sajnos egyelőre nem lehet minden ember kiváltsága. Itthon egyelőre drága a jogi biztosítás - egy kis érdek nélküli reklám - melyből munkajogi változat is létezik.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Gulybán Barnabásné 1 hete új blogbejegyzést írt: Dr.Joe Dispenza

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: