A dübörgő biztosítási piacnak köszönhetően, egyre több ember rendelkezik unit-linked biztosítással. Ezen konstrukciók részleteiről kérdeztük Lengyel Márkot, a Generali-Providencia Biztosító fejlesztési csoportvezetőjét.

Pénzcentrum: Milyen költségekre lehet számítani egy szerződés megkötése esetén?

Lengyel Márk: Egy unit linked életbiztosítás költségszerkezete nagyjából hasonló az egész piacon. Valamilyen módon terheli a megtakarításokat a kezdeti költség, amely tulajdonképpen a biztosító szerzési költségeit takarja a tanácsadó jövedelmétől, a kötvénnyel kapcsolatos adminisztratív költségekig. Ezt a biztosító társaságok vagy a tartam elején egyszerre, vagy a tartam alatt meghatározott ideig, porlasztva terhelik a biztosítási szerződésre. Innentől javarészt három csoportba lehet sorolni a költségeket.

Elsőként kockázati díjak, amelyek a biztosított életével, egészségével kapcsolatban merülnek fel. Másrészt megtakarítások, befektetések költségei: alapkezelési díj, a unit-ok eladási és vételi ára közötti különbség, mint rendszeresen felmerülő terhek egy szerződésben, illetve valamely tranzakcióhoz kapcsolódó egyszeri költség: eszközalapok közötti átváltás, átirányítás költsége, részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás. Harmadrészt adminisztrációs költségek: kezelési költség, vagy az évenkénti egy ingyenes számlakivonaton felüli további kivonat igénylésének költsége.

A rendszeres díjas biztosításokhoz képest az egyszeri díjas termékek, bár hasonló költség-összetételűek, költségszintjük igencsak elmarad rendszeres díjas társaikétól. Ezek a termékek akár a befektetési alapokkal is felveszik a versenyt és természetesen biztosítási védelmet is nyújthatnak.

Pénzcentrum: Milyen szempontok lapján válasszunk a felkínált eszközalapok közül?

Lengyel Márk: A felkínált eszközalapok közül mindig a kockázatvállalási hajlandóságunk és az időtáv függvényében válasszunk. Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy milyen céllal indítottam a biztosítást, szeretném-e, vagy sem kockázatnak kitenni! Rövid távon például az eseti díjakkal már lehet sokkal jobban figyelni az aktuális piaci trendeket.

Persze vannak aranyszabályok, olyanok mint például az, hogy hosszú távon nem szabad pénzpiaci jellegű befektetésekben tartani a megtakarításokat, mert az a vagyon "elinflálódásához" vezethet. Vagy a részvénybefektetések hosszú távon kisebb kockázattal a legmagasabb hozamot jelenthetik az ügyfél számára.

Érdemes figyelemmel kísérni a különböző garanciákat nyújtó lehetőségeket is, hiszen ma a befektetési piacon sorra jelennek meg a hosszú távú garanciát a magas hozamígérettel ötvöző lehetőségek.

Pénzcentrum: Milyen adókedvezményekre számíthatunk?

Lengyel Márk: A személyi jövedelemadóból továbbra is visszaigényelhető a legalább 10 év tartamra kötött élet- és nyugdíjbiztosítások adóévben megfizetett biztosítási díjának 20%-a, illetve adóévben megfizetett díjból az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10%-a, maximum 100 000 Ft-ig. Viszont az adókedvezmények összevonásával és a jövedelemkorlát drasztikus csökkentésével jelentősen csökkenhet az igénybevevők köre.

Ez a korlát a tavalyi évben 6 000 000 Ft, illetve 6 500 000 Ft volt, ami szinte lefeleződött. Ráadásul a 100 000 Ft-ot, függetlenül a többi kedvezménytől, meg lehetett kapni önállóan csak az életbiztosításokra fizetett díj után. Idéntől nem, ugyanis az alábbi módon összevonásra került egyéb más igénybe vehető kedvezményekkel, így a látszólagos változatlanság, igazából komoly érvágás lehet.