Szinte nincs már olyan ember hazánkban aki még ne találkozott volna biztosítási ügynökkel. A biztosítók jelentéseibõl és az összesített adatokból kiderül a legtöbb esetben nem is volt hiábavaló a megkeresés. De mi alapján és milyen termékeket választunk?

Nyugat-Európában az élet és nem-élet biztosítások megoszlása a teljes portfolión belül 60-40 százalék. Nálunk a helyzet épp fordított, illetve a tendenciák a kiegyenlítõdés irányába mutatnak. Tehát bõven van még tere az életbiztosítások növekedésének.

Az ügyfeleket életbiztosítási a szerzõdés megkötésére az anyagi biztonságra való törekvései a haláleseti kockázat - a halál idõpontjának bizonytalansága motiválja. A biztosítási esemény kétféle lehet, a halál bekövetkezése vagy be nem következése. Ez alapján különböztethetjük meg az életbiztosítás két alapvetõ típusát: a kockázati és az elérési biztosítást.

A kockázati életbiztosítás keretén belül a biztosított díjfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási esemény (halál) egy bizonyos idõtartamon belül bekövetkezik, akkor egy elõre meghatározott személy (kedvezményezett) részére egy elõre meghatározott összeget fizet ki.

A balesetbiztosítás a balesetbõl eredõ egészségkárosodásra nyújt védelmet.

Ahhoz, hogy a biztosítási eseményt a biztosító balesetnek minõsítse, annak a következõ feltételeknek kell megfelelnie: egyszeri hatásúnak kell lennie, emellett szükséges, hogy a behatás hirtelen, a biztosított akaratán kívül történjen és a testen kívülrõ ható legyen.

A balesetbiztosítás három káresetet különböztet meg: a baleseti halált, a baleseti rokkantságot és a múlékony baleseti sérülést.

A vagyonbiztosítás a biztosítottak saját tulajdonú, illetve felelõsségi körükbe tartozó, a vagyontárgyakat és a vagyoni érdekeket érintõ és a biztosítható károk fedezetét szolgáló biztosítási fajtákat és egyedi biztosításokat foglalja magában.

A kárbiztosítás célja a konkrét szükséglet kielégítése, ezért a biztosító teljesítésének alapja a tényleges kár. A vagyonbiztosítás egyszeri és véletlenszerûen bekövetkezett eseményekre nyújt fedezetet a megkötött szerzõdésnek megfelelõen.

A gépjármû-biztosítások között, az üzembentartók biztosítási igénye alapján, megkülönböztetünk: gépjármû-felelõsségbiztosítást, és a gépjármû saját kár biztosítást (CASCO-t).

A gépjármû-felelõsségbiztosítás olyan károkra nyújt fedezetet, amelyeket a gépjármû üzembentartója, vagy vezetõje másnak okoz, és amelyeket köteles megtéríteni. A gépjármû-felelõsségbiztosítás megkötése hazánkban kötelezõ, fontos tudnivaló, hogy nem csupán a gépjármû üzembentartója számára, de a biztosító társaságnak is.

Mint már említettük a kezdeti szûkös választék után, robbanásszerûen nõt meg a biztosítás mellé választható eszközalapok kínálata. Azonban az általánosságban elmondható, hogy mindig egy lépéssel le vannak maradva az eszközalapok a befektetési alapok kínálatától. Mikor megjelenik egy új típusú, illetve befektetési politikájú befektetési alap, akkor csak jó pár hónap múlva találkozhatunk az annak megfelelõ eszközalappal a biztosítók kínálatában.

Egy cikksorozat keretében, a piaci szereplõk segítségével megnézzük, hogy ki milyen befektetési, megtakarítási lehetõséget kínál az ügyfelei számára. Az elsõ részben a biztosítási szektor portékáit vettük górcsõ alá.

A tavalyi évhez hasonlóan a hazai biztosító társaságok az idén is a befektetési egységhez kötött biztosításaikat (unit-linked) favorizálják. Ezek közül is - mint már évek óta - elõtérbe kerülnek az egyszeri díjas termékek. Azonban, az idei év éllovasai kétség kívül az euró alapú unit linked termékek és az életprogramok lesznek.

A dübörgõ biztosítási piacnak köszönhetõen, egyre több ember rendelkezik unit-linked biztosítással. Ezen konstrukciók részleteirõl kérdeztük Lengyel Márkot, a Generali-Providencia Biztosító fejlesztési csoportvezetõjét.

Pénzcentrum: Milyen költségekre lehet számítani egy szerzõdés megkötése esetén?

Lengyel Márk: Egy unit linked életbiztosítás költségszerkezete nagyjából hasonló az egész piacon. Valamilyen módon terheli a megtakarításokat a kezdeti költség, amely tulajdonképpen a biztosító szerzési költségeit takarja a tanácsadó jövedelmétõl, a kötvénnyel kapcsolatos adminisztratív költségekig.