Szinte nincs már olyan ember hazánkban aki még ne találkozott volna biztosítási ügynökkel. A biztosítók jelentéseibõl és az összesített adatokból kiderül a legtöbb esetben nem is volt hiábavaló a megkeresés. De mi alapján és milyen termékeket választunk?

Nyugat-Európában az élet és nem-élet biztosítások megoszlása a teljes portfolión belül 60-40 százalék. Nálunk a helyzet épp fordított, illetve a tendenciák a kiegyenlítõdés irányába mutatnak. Tehát bõven van még tere az életbiztosítások növekedésének.

Az ügyfeleket életbiztosítási a szerzõdés megkötésére az anyagi biztonságra való törekvései a haláleseti kockázat - a halál idõpontjának bizonytalansága motiválja. A biztosítási esemény kétféle lehet, a halál bekövetkezése vagy be nem következése. Ez alapján különböztethetjük meg az életbiztosítás két alapvetõ típusát: a kockázati és az elérési biztosítást.

A kockázati életbiztosítás keretén belül a biztosított díjfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási esemény (halál) egy bizonyos idõtartamon belül bekövetkezik, akkor egy elõre meghatározott személy (kedvezményezett) részére egy elõre meghatározott összeget fizet ki.

A balesetbiztosítás a balesetbõl eredõ egészségkárosodásra nyújt védelmet.

Ahhoz, hogy a biztosítási eseményt a biztosító balesetnek minõsítse, annak a következõ feltételeknek kell megfelelnie: egyszeri hatásúnak kell lennie, emellett szükséges, hogy a behatás hirtelen, a biztosított akaratán kívül történjen és a testen kívülrõ ható legyen.

A balesetbiztosítás három káresetet különböztet meg: a baleseti halált, a baleseti rokkantságot és a múlékony baleseti sérülést.

A vagyonbiztosítás a biztosítottak saját tulajdonú, illetve felelõsségi körükbe tartozó, a vagyontárgyakat és a vagyoni érdekeket érintõ és a biztosítható károk fedezetét szolgáló biztosítási fajtákat és egyedi biztosításokat foglalja magában.

A kárbiztosítás célja a konkrét szükséglet kielégítése, ezért a biztosító teljesítésének alapja a tényleges kár. A vagyonbiztosítás egyszeri és véletlenszerûen bekövetkezett eseményekre nyújt fedezetet a megkötött szerzõdésnek megfelelõen.

A gépjármû-biztosítások között, az üzembentartók biztosítási igénye alapján, megkülönböztetünk: gépjármû-felelõsségbiztosítást, és a gépjármû saját kár biztosítást (CASCO-t).

A gépjármû-felelõsségbiztosítás olyan károkra nyújt fedezetet, amelyeket a gépjármû üzembentartója, vagy vezetõje másnak okoz, és amelyeket köteles megtéríteni. A gépjármû-felelõsségbiztosítás megkötése hazánkban kötelezõ, fontos tudnivaló, hogy nem csupán a gépjármû üzembentartója számára, de a biztosító társaságnak is.

Mint már említettük a kezdeti szûkös választék után, robbanásszerûen nõt meg a biztosítás mellé választható eszközalapok kínálata. Azonban az általánosságban elmondható, hogy mindig egy lépéssel le vannak maradva az eszközalapok a befektetési alapok kínálatától. Mikor megjelenik egy új típusú, illetve befektetési politikájú befektetési alap, akkor csak jó pár hónap múlva találkozhatunk az annak megfelelõ eszközalappal a biztosítók kínálatában.

Egy cikksorozat keretében, a piaci szereplõk segítségével megnézzük, hogy ki milyen befektetési, megtakarítási lehetõséget kínál az ügyfelei számára. Az elsõ részben a biztosítási szektor portékáit vettük górcsõ alá.

A tavalyi évhez hasonlóan a hazai biztosító társaságok az idén is a befektetési egységhez kötött biztosításaikat (unit-linked) favorizálják. Ezek közül is - mint már évek óta - elõtérbe kerülnek az egyszeri díjas termékek. Azonban, az idei év éllovasai kétség kívül az euró alapú unit linked termékek és az életprogramok lesznek.

A dübörgõ biztosítási piacnak köszönhetõen, egyre több ember rendelkezik unit-linked biztosítással. Ezen konstrukciók részleteirõl kérdeztük Lengyel Márkot, a Generali-Providencia Biztosító fejlesztési csoportvezetõjét.

Pénzcentrum: Milyen költségekre lehet számítani egy szerzõdés megkötése esetén?

Lengyel Márk: Egy unit linked életbiztosítás költségszerkezete nagyjából hasonló az egész piacon. Valamilyen módon terheli a megtakarításokat a kezdeti költség, amely tulajdonképpen a biztosító szerzési költségeit takarja a tanácsadó jövedelmétõl, a kötvénnyel kapcsolatos adminisztratív költségekig.

Az AEGON Magyarország megbízásából a PEND Consulting és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérést végzett a biztosítási piacról 2007. január-februárban. A kutatás 2000 fõs reprezentatív mintavételen alapult. A tanulmány vizsgálta - többek között - az emberek öngondoskodási hajlandóságát és informáltságukat a különbözõ öngondoskodási formákat illetõen.

A vizsgálat abból a feltételezésbõl indult ki, hogy az emberek elvárásai a különbözõ biztosítási, illetve öngondoskodási formákkal szemben függnek életkörülményeiktõl, illetve az õket körülvevõ környezettõl is.

Az életbiztosítás kicsit olyan, mint a foci: mindenki tudja - vagy legalábbis azt hiszi, hogy tudja -, mirõl van szó. Sokan vannak, akik barátaik, ismerõseik, vagy éppen egy lelkes üzletkötõ tanácsára elkötelezték magukat egy hosszú távú megtakarítás mellett. Tették ezt annak ellenére, hogy tisztában lettek volna a termék tulajdonságaival. Ezért álljon most itt néhány tény az életbiztosításokról.

Általában minden életbiztosítást értékesítõ kiadvány úgy kezdõdik, hogy a családfõnek leesik a tantusz: õ bizony halandó, az állam nem fizet elegendõ nyugdíjat, a gyerek is iskolába akar járni legalább 25 éves koráig, ezekhez pedig neki pénzre lesz szüksége.

Valójában miért van szükség életbiztosításra és mikor érdemes egy ilyen szerzõdést megkötni? Hogyan válasszunk a termékek széles skálájáról? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Kovács Zsolt, az ING biztosító értékesítési vezetõjének segítségével.

Pénzcentrum: Kiknek érdemes életbiztosítást kötniük?

Kovács Zsolt: Mindenkinek érdemes életbiztosítással rendelkeznie, a csecsemõktõl a nagyszülõkig, hiszen minden életkorban szükségünk van anyagi biztonságra.

A unit-linked biztosítások olyan menedzselhetõ megtakarítási formák, amelyek egyesítik magukban az életbiztosítások által kínált elõnyöket a befektetési alapok által kínált hozamokkal.

Elsõ látásra valóban sok hasonlóságra bukkanhatunk a befektetési alapok és a unit-linked eszközalapjai között. A látszat azonban nem a valóság...

Az elõzõ részben már megismerkedtünk az életbiztosítások tulajdonságaival és típusaival. Hivatkoztunk a unit-linked biztosításokra - vizsgáljuk meg most alaposabban ezeket a konstrukciókat.

Az elmúlt évben az életbiztosítási termékek díjbevételei, részben a kamatadó hatására, szárnyra kaptak. Igaz a piacnak ezen részét, a unit-linked konstrukciók, ezek között is az egyszeri díjas termékek emelték a magasba. Azonban egyre jobban elõtérbe kerülnek a kockázati biztosítások is. Ez egyrészt köszönhetõ a lakáshitelek felfutásának, másrészt a cégek is kezdik felismerni a vezetõi javadalmazás ezen formáját. Bár alapvetõen még mindig inkább az autónkat biztosítjuk, mintsem a saját életünket.

Több tízezren lehetnek, akik 1997-ben a magánnyugdíjpénztárak valamelyikét választották, és az idén lesznek nyugdíjasok. Nekik már nem volt a nyugdíjbavonuulásukig elég idõ arra, hogy megfelelõ mennyiségû tõkét halmozzanak fel. Ezért kormányzati szakértõk azon gondolkodnak, hogy ismét megnyitják a visszalépés lehetõségét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az elõtt a legalább 150 ezer ember elõtt, akik pórul jártak a magánnyugdíj pénztári rendszerbe történõ átlépéssel 1997-ben.

"Az elsõ ügyfeleink unokái mára már milliomosok" - hirdeti az egyik hazai pénzintézet óriásplakátokon. Ezek szerint, ha megfelelõ idõpontban fektetünk be, akkor majd unokáink már vidáman a habokat szelik valamelyik tengeren. De mikor kell elkezdenünk egy efféle befektetési programot, illetve mennyi pénz szükséges hozzá? Kérdések, amelyek általában lemaradnak a hirdetésekrõl.

A legelsõ kérdés az, hogy mekkora életbiztosítást szükséges kötnöm? Ezt a kérdést sokan szeretik úgy fordítani, hogy mennyit ér az életem?

Sokunknak még nagyon távolinak tûnik a nyugdíj, mégsem lehet elég korán elkezdeni takarékoskodást nyugdíjas éveinkre. Aki éveket, évtizedeket hagy maga mögött pályája során anélkül, hogy az öngondoskodásra gondolna, a legértékesebb éveket vesztegeti el. Ha a nyugdíjazáskor 40-50 százalékkal csökken a jövedelmünk, már késõ lehet befektetéseken gondolkodni. A nyugdíj-megtakarítások alapszabálya szerint minél távolabb van még a nyugdíjba vonulás idõpontja, annál célszerûbb lehet nagyobb kockázatokat vállalnunk befektetéseinkben, ugyanis a hozamlehetõség is csak így tud érdemben növekedni.

Az elmúlt néhány évben igencsak felélénkült az életbiztosítások piaca. Az egyre nagyobb számban jelen lévõ ügynöktársadalom, az állami megszorítások (kamatadó) és a "minden igényt kielégítõ" termékek megjelenése megtette a hatását. Sokan vásároltak maguknak egy vagy több életbiztosítást hosszú évekre. Azonban valóban jól választottak és azt vették, amire tényleg szükségük van? És valójában hogyan is hozzuk meg a helyes döntést?

Ezeknek a kérdéseknek kellene felmerülnie bennünk mielõtt bevásárolunk hosszú évekre.

Szinte hónapról-hónapra újabb csúcsokat döntenek meg a biztosítási szektor bevételei szerte a világban. Azonban a biztosításokból egy másik szegmens is egyre növekvõ ütemben gyarapodik, ezek a biztosítás közvetítõk. Azonban köztük már korántsem annyira egységes a kép, mint a biztosítók között. Még mindig számos különbség van az európai országok között, azonban a fejlõdési irány egységes. Nézzük tehát mibe, és hogyan érdemes belevágnunk, ha ki akarjuk venni a részünket a biztosítók szárnyalásából.

Nemrégiben egy cikkünkben beszámoltunk arról, hogy kik és milyen módon kereshetnek a biztosítási piac szárnyalásán. A különbözõ értékesítési csatornák számbavételét követõen, most megnézzük azokat a módszereket, amelyekkel lendíthetünk az üzleten, és még jobban kivehetjük részünket a piac fellendülésébõl.

Alapvetõen két tényezõ van, amely hozzásegíthet minket a sikerhez. Az egyik az, hogy mivel a biztosító társaságoknak érdeke, hogy a közvetítõ partnereik minél hatékonyabban mûködjenek, és minél többet értékesítsenek, ezért rengeteg támogatást nyújtanak számukra.

Néhány éve hazánkban is megjelentek a jelzáloghitellel kombinált életbiztosítási termékek, melyek legfõbb tulajdonsága, hogy egyszerre két termék tulajdonosává válhat az ügyfél. A szerzõdések aláírását követõen a felvett hitel kamatait a banknak fizetjük a tõkerészt pedig egy biztosításban gyûjtjük. Azonban a futamidõ alatt számos problémával szembesülhetünk, kiváltképp akkor, ha nem készülünk fel ezekre idõben.

Az életbiztosításokkal kombinált lakáshitelek esetében a felvett hitel kamatát és az egyéb költségeket a banknak fizetjük meg, míg a hitel tõkerészét egy életbiztosításban halmozzuk fel.

Mikor valaki ingatlan vásárlásra adja fejét, rengeteg szempontot számításba vesz: közel van-e a munkahelyhez, milyen az ingatlan elhelyezkedése, állapota, mennyire jó befektetés, stb...Azonban egy dolog általában elkerüli sokak figyelmét: mennyibe kerül majd a biztosítás? Pedig a társaságok már jó néhány évtizede szemmel követik a piacot és ha valahol csak jelentõs felárral vagy egyáltalán nem hajlandóak egy ingatlant biztosítani, akkor bizony érdemes elgondolkoznunk a vásárláson...

Dübörög a szezon. Már ami a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításokat illeti. A biztosítók egymással versengve a ma ismert szinte valamennyi reklámlehetõséget kihasználva próbálnak meggyõzni bennünket, arról, hogy most érdemes náluk megkötni az autónkra a kötelezõ felelõsségbiztosítást. Sajnos arról azonban keveset hallani, hogy miért kötelezõ a "kötelezõ", illetve, hogy ki, mit, mire és hogyan biztosít. A következõ írásunkban ezt szeretnénk bemutatni.